Rekultiválják Kiskunhalas régi szeméttelepét
Sajtóanyag
2010.05.14.
Rekultiválják Kiskunhalas város külterületén a régi hulladéklerakót, mely környezetvédelmi eljárás a Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt részeként valósul meg. A Dél-Alföld egyik legnagyobb beruházásának munkálatai során 82 település 83, összesen ca. 220 ha alapterületű korszerűtlen hulladéklerakóját számolják fel, és állítják helyre a tájjelleg esztétikai szempontjai és a tájba illesztés feltételeinek figyelembevételével. A kiskunhalasi régi szeméttelep földmunkálatai előreláthatólag 2010 májusában fejeződnek be. A teljes Projekt rekultivációs munkálatai 2008 őszén kezdődtek és várhatóan 2010. július 26-án fejeződnek be. A munkálatokat a BILFINGER-REPÉT-KÉSZ Konzorcium végzi.
A hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi szempontok megkövetelik a települési szilárd hulladékok szervezett gyűjtését és ártalmatlanítását, melynek ma a legelterjedtebb formája a rendezett lerakás. A hulladéklerakókkal kapcsolatban megfogalmazott követelmények közül a hulladéklerakók felülvizsgálatával és felhagyásával kapcsolatos előírások tartalmazzák, hogy azok a hulladéklerakók, melyek műszaki állapota nem felelt meg az EU-s követelményeknek, telítődésükig, de legkésőbb 2009. július 16-ig kaptak működési engedélyt. A bezárt lerakókat a jogszabályban meghatározott műszaki tartalommal készült rekultivációs terv alapján és a megfelelő engedélyek megszerzését követően rekultiválják.
Rekultivációs feladatok a kiskunhalasi szeméttelepen
Az elmúlt évtizedek folyamán a szeméttelep köré földgátat emeltek, amire a szemetet ráhordták, ezáltal a depóniát több méter magas hulladékfalak jellemezték. A ca. 50 000 m2 hulladékkal borított területen megközelítőleg 350 000 m3 hulladék helyezkedik el. A hulladékréteg átlagos vastagsága elérte a 7 métert.
A rekultivált depónia kialakításánál alapvető munkaként jelentkezik a hulladék egy részének áttermelése (60-70 ezer m3 hulladék). Ezáltal kisebb lesz a rekultivált depónia által elfoglalt terület, csökkenthető magassága, és tájba illeszthetőbb felszínt kapunk. A munkálatok további részeként szükségessé válik a felület további egyengetése, tömörítése, lejtésirányok kialakítása.
A hulladéktest kialakítását követően kiegyenlítő és takaróréteg megépítésével a hulladéktest lezárásra kerül.
Kialakítandó rétegrendek:
A rekultiváció után a takarófölddel lefedett és füvesített, elsősorban a lejtett területrészekről a csapadékvíz a rekultivált területet határoló övárok felé folyik, ahol a növényzet hasznosítani fogja.
Depóniagáz kiszellőztetés:
A hulladéktömegben lévő gáz kiszellőztetésére a nagy hulladékvastagság miatt szükséges. A lerakó nem kerül teljes lezárásra, de a hulladékréteg tömörsége és vastagsága miatt nem tud az átmeneti takaró rétegen át távozni. Ezért a keletkező depóniagázt kiszellőztető kutak telepítésével vezetik el. A keletkező depóniagáz mennyisége nem olyan jelentős, hogy a hasznosítása gazdaságos lenne.
Egyéb felszíni létesítmények:
A lerakó nyugati és északi oldalán található kerítés és a konténermosó tisztítás után elbontásra kerül. A benne található szilárd hulladék a lerakóra kerül, a folyékony hulladékot a szennyvízkezelőbe szállítják. Az elbontott konténermosó hulladéka is a lerakóra kerül. A csurgalékvíz gyűjtő rendszert a végleges lezárásig üzemeltetik. A korábbi folyékony leürítő szintén felszámolásra kerül, mely során a szennyezett talajt kitermelik, és a kiegyenlítő rétegben felhasználják.
A rekultivált területen zajló folyamatok nyomon követésére 10 éven keresztül folyamatos monitoring vizsgálatok elvégzésére van szükség. Így a területen már meglévő 4 db monitoring kúthoz további 1 db kút kerül kiépítésre, melyek a talajvíz esetleges szennyezettségének ellenőrzését fogják végezni. A kutakból félévente mintát kell venni a vízszintek ellenőrzésével egyidejűleg.
Azonban a teendők akkor sem érnek véget, ha a rekultiváció lezajlik. A terület sorsa onnantól az önkormányzatoktól, a lakosságtól, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóságoktól függ. Rajtuk múlik, hogy meg tudják-e védeni a rekultivált területet, vagy néhány év múlva illegális lerakóként újra problémaforrássá válik.
Hulladékszállítással, közszolgáltatással kapcsolatban felmerülő kérdésekre a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. ügyfélszolgálati irodáiban tudnak a lakosságnak tájékoztatást adni.
A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projektről
A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt keretében 2002-2010 között Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén megvalósuló 11,2 milliárd forint összegű beruházás a térség 82 települését, 110 ezer háztartását és 345 ezer lakosát érinti. A Projekt keretén belül megépült többek között 2 regionális szerepet betöltő hulladékkezelő központ, 1 hulladékátrakó állomás, 3 hulladékválogató, 4 komposztáló telep, 13 hulladékudvar, kialakításra került 397 db szelektív hulladékgyűjtő sziget, valamint 83 hulladéklerakó rekultiválására kerül sor.
További információ:
Illés Tibor, intézményvezető, Csongrád Város Önkormányzata, a Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Tulajdonközösség Gesztora, Intézménye
Tel.: 63/571-960; E-mail: illestibor@csongrad.hu
Nagy Nikolett, PR menedzser, Double Decker PR Ügynökség
Tel.: 1/457-8184; Fax: 1/457-8188
E-mail: nagy.nikolett@doubledecker.hu
Rekultivációs feladatok a kiskunhalasi szeméttelepen
Az elmúlt évtizedek folyamán a szeméttelep köré földgátat emeltek, amire a szemetet ráhordták, ezáltal a depóniát több méter magas hulladékfalak jellemezték. A ca. 50 000 m2 hulladékkal borított területen megközelítőleg 350 000 m3 hulladék helyezkedik el. A hulladékréteg átlagos vastagsága elérte a 7 métert.
A rekultivált depónia kialakításánál alapvető munkaként jelentkezik a hulladék egy részének áttermelése (60-70 ezer m3 hulladék). Ezáltal kisebb lesz a rekultivált depónia által elfoglalt terület, csökkenthető magassága, és tájba illeszthetőbb felszínt kapunk. A munkálatok további részeként szükségessé válik a felület további egyengetése, tömörítése, lejtésirányok kialakítása.
A hulladéktest kialakítását követően kiegyenlítő és takaróréteg megépítésével a hulladéktest lezárásra kerül.
Kialakítandó rétegrendek:
- Kiegyenlítő réteget 30 cm vastagságú lesz, melynek anyaga a régi folyékony hulladék leürítőről kitermelt talaj, kőmentes talaj vagy aprított inert hulladék. A kiegyenlítő réteget tömöríteni kell.
- A takaróréteg 50 cm vastagságú lesz, mely szigetelő funkcióval is rendelkezni fog. Anyagát tekintve humuszban gazdag talaj. Ez a féligáteresztő réteg a felületre hulló csapadéknak csak kis hányadát engedi leszivárogni a hulladéktestbe, elősegítve a bomlási folyamatok lejátszódását, valamint egyúttal a keletkező depóniagáz légkörbe való távozását is lehetővé teszi. A szigetelő-fedő réteget tömörítik.
A rekultiváció után a takarófölddel lefedett és füvesített, elsősorban a lejtett területrészekről a csapadékvíz a rekultivált területet határoló övárok felé folyik, ahol a növényzet hasznosítani fogja.
Depóniagáz kiszellőztetés:
A hulladéktömegben lévő gáz kiszellőztetésére a nagy hulladékvastagság miatt szükséges. A lerakó nem kerül teljes lezárásra, de a hulladékréteg tömörsége és vastagsága miatt nem tud az átmeneti takaró rétegen át távozni. Ezért a keletkező depóniagázt kiszellőztető kutak telepítésével vezetik el. A keletkező depóniagáz mennyisége nem olyan jelentős, hogy a hasznosítása gazdaságos lenne.
Egyéb felszíni létesítmények:
A lerakó nyugati és északi oldalán található kerítés és a konténermosó tisztítás után elbontásra kerül. A benne található szilárd hulladék a lerakóra kerül, a folyékony hulladékot a szennyvízkezelőbe szállítják. Az elbontott konténermosó hulladéka is a lerakóra kerül. A csurgalékvíz gyűjtő rendszert a végleges lezárásig üzemeltetik. A korábbi folyékony leürítő szintén felszámolásra kerül, mely során a szennyezett talajt kitermelik, és a kiegyenlítő rétegben felhasználják.
A rekultivált területen zajló folyamatok nyomon követésére 10 éven keresztül folyamatos monitoring vizsgálatok elvégzésére van szükség. Így a területen már meglévő 4 db monitoring kúthoz további 1 db kút kerül kiépítésre, melyek a talajvíz esetleges szennyezettségének ellenőrzését fogják végezni. A kutakból félévente mintát kell venni a vízszintek ellenőrzésével egyidejűleg.
Azonban a teendők akkor sem érnek véget, ha a rekultiváció lezajlik. A terület sorsa onnantól az önkormányzatoktól, a lakosságtól, illetve a környezet- és természetvédelmi hatóságoktól függ. Rajtuk múlik, hogy meg tudják-e védeni a rekultivált területet, vagy néhány év múlva illegális lerakóként újra problémaforrássá válik.
Hulladékszállítással, közszolgáltatással kapcsolatban felmerülő kérdésekre a Homokhátsági Hulladékgazdálkodási Kft. ügyfélszolgálati irodáiban tudnak a lakosságnak tájékoztatást adni.
***
A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projektről
A Homokhátsági Regionális Települési Hulladékgazdálkodási Projekt keretében 2002-2010 között Baranya, Bács-Kiskun és Csongrád megye területén megvalósuló 11,2 milliárd forint összegű beruházás a térség 82 települését, 110 ezer háztartását és 345 ezer lakosát érinti. A Projekt keretén belül megépült többek között 2 regionális szerepet betöltő hulladékkezelő központ, 1 hulladékátrakó állomás, 3 hulladékválogató, 4 komposztáló telep, 13 hulladékudvar, kialakításra került 397 db szelektív hulladékgyűjtő sziget, valamint 83 hulladéklerakó rekultiválására kerül sor.
További információ:
Illés Tibor, intézményvezető, Csongrád Város Önkormányzata, a Homokhátsági Regionális Szilárdhulladék Kezelési Konzorcium Tulajdonközösség Gesztora, Intézménye
Tel.: 63/571-960; E-mail: illestibor@csongrad.hu
Nagy Nikolett, PR menedzser, Double Decker PR Ügynökség
Tel.: 1/457-8184; Fax: 1/457-8188
E-mail: nagy.nikolett@doubledecker.hu
